Az Erdők a Közjóért Alapítvány a Pilisi Parkerdő Zrt. (a továbbiakban: Parkerdő) által létrehozott szervezet, amelynek feladata, hogy az erdők rekreációs, közjóléti és pozitív környezeti hatásait a lehető legnagyobb mértékig kiaknázza, hiszen a jelenkor legnagyobb veszélyeit lehet mérsékelni, akár le is küzdeni akkor, ha a természetet, a növény- és állatvilágot az emberek újra bevonják életükbe és szabadidejükbe.

A szabadidő eltöltés kultúrájában már évtizedekkel ezelőtt is fontos szerepe volt a természetnek világszerte, így Magyarországon is. A természetet, mint a lehetőségek tárházát alkalmazta az emberiség, de ezt a korszakok változásai, az ipari és a technológiai forradalmak hatásai a háttérbe szorították és ez történik napjainkban is. A történelem során a flóra és a fauna létfontosságú szerepet játszott abban, hogy manapság itt tarthasson a világ. Az emberiség és a természet, mint egy nagy teljes egész két elválaszthatatlan darabja fonódott össze már a kezdetektől fogva. Véleményem szerint megállapítható, hogy a két fogalom egymás nélkül nem tud „létezni”. Kijelenthetjük tehát, ahogyan már a francia forradalom nagy gondolkodói is tették, hogy:

„emberiség nélkül van természet, de természet nélkül nincs emberiség.”

A Parkerdő egyik, ha nem a legfontosabb feladata ennek az egységnek a megtartása, ápolása és elérhetővé tétele a nagy plénum számára.

Ezért is lehet fontos szereplője az Alapítvány a Parkerdő közjóléti és rekreációs politikájának, a Parkerdő területén található erdőségek és tájak közjóléti hasznosításának, továbbá a természetbe vágyók kulturált szabadidő eltöltési szokásainak és lehetőségei kielégítésének.

Már az Alapítvány neve is predesztinálja azt, hogy mi a feladat, mi a célkitűzés. A név minden szava fontos jelentőséggel bír külön-külön is, de együtt egyaránt is.

Erdők a Közjóért Alapítvány

Az erdő, amely, mint egy védőháló óv minket és lehetőségeket biztosít arra, hogy a mindennapi stresszt hátrahagyva kiszakadhassunk a „mókuskerékből”. A klímaváltozás elleni küzdelemben is elévülhetetlen érdemei vannak és nélkülözhetetlen tényezőként tekinthetünk rá, így nem csak ma jelen, hanem a jövő problémájával is egyszerre foglalkozik.

A közjó, a közjólét, amely a mindennapi komfort kötőanyagaként funkcionál egyéni és csoportos, tehát népesség szinten is. A közjó alatt meg kell említeni a közjóléti erdőt. E gyűjtő fogalom alatt tartjuk számon a gyógyerdőt, a tanerdőt, a kísérleti erdőt, a vadasparkot és a parkerdőt. Számunkra az utolsó a legfontosabb, mivel a szabadtéri sport, turisztikai és üdülési célra ez a legalkalmasabb, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a felsorolás többi elemét sem, mivel azok is részét képezhetik, részét képezik az emberek életének.

Végül pedig a harmadik szó az alapítvány, amely magában hordozza azt az elengedhetetlen tényezőt, a vagyont, amely az ötletek, a tervek létrejöttét biztosítani tudja.

Az Alapító Parkerdő célja is a parkerdő funkció mind hasznosabb közjóléti kihasználása. Beszélhetünk sport-, turisztikai- és üdülési célokról egyaránt.

A sport célú kihasználása alatt megemlíthetünk szárazföldi és vízi kihasználást is. Elsőre fura lehet az erdők esetében a vízi jelleg említése, de jobban belegondolva a Parkerdő területeinek jelentős mértékben víz szabja a határait, mivel a Duna és vele együtt a Dunakanyar „áll” a szárazföld útjába, továbbá muszáj megemlítenünk a tavakat és a forrásokat is. Ezek alapján a horgászatot sem hagyhatjuk figyelmen kívül, végül is mondhatjuk rá, hogy úgymond „kevert”, mivel a szárazföldről végzi az ember, de az egész mozgásformának a javát a víz adja meg.

A szárazföldi sportolási, testmozgási lehetőségek alatt meg kell említenünk a természetjárást, terepfutást, tájékozódási futást, kerékpározást, lovaglást és nem utolsó sorban a vadászatot. A felsorolás első négy tagját kezelhetjük egy búra alatt is, mivel mindegyik azonos utakat, ösvényeket, feltételek használ ki. A lovaglást, a lovas túrázást sem lehet figyelmen kívül hagyni már csak a történelmi áthallás miatt sem, hiszen nemzetünk lovas nemzetként volt nyilvántartva. Nem mellesleg egyre divatosabb, egyre inkább keresett szabadidő eltöltési mód a lovas túrázás. Figyelembe kell még venni továbbá, hogy a lovaglásnak egy további szegmensét is be lehet vonni, mégpedig a lovasterápiát, hiszen nem szabad figyelmen kívül hagyni a sajátos nevelési igényű gyermekeket és ha lehet így fogalmazni a sajátos törődést igénylő embertársainkat sem.

A vadászato, mint az erdők jellegzetes tevékenységét pedig sport és vadgazdálkodási mivoltából sem feledhetjük. Mondhatjuk, hogy fundamentális szereplője a flóra és a fauna fenntartásának és létének.

Az erdők turisztikai kihasználásánál a fentebb már említett utakat, ösvényeket kell prioritásként kezelni, mivel azok adják a túrázás lehetőségének alapját. A turistaútak, a túraútvonalak, az ösvények és a zarándok útvonalak az egész országot, így a Parkerdő összes területét is átszelik és ez által bejárhatóvá teszik. A Parkerdő területén továbbá több fontosabb útvonal is található, ilyen például az Országos Kék Túra, a Mária Út, a Magyar Zarándokút és az egész Európát behálózó Szent Jakab Zarándokút, vagy ahogyan a köznyelv ismeri az El Camino rövid szakasza is. Ezek karbantartása, újak kialakítása és a meglévők fenntartása is fontos szerepe az erdőgazdaságnak.

Az erdők üdülési kihasználásánál pedig figyelembe kell vennünk a turistaházakat, a vadászházakat, az erdei sátor-, illetve táborhelyeket, a parkolókat, amelyek a könnyebb megközelíthetőséget hivatottak szolgálni és a túra programokat, amelyek jelenleg is vannak és amelyek a jövőben majd kialakításra kerülnek. Figyelembe kell vennünk továbbá, hogy a Parkerdő területén található települések is egy szinte kimeríthetetlen bázisát adják a lehetőségeknek mind szállás, mind a vendéglátási, mind a turisztikai lehetőségeket figyelembe véve.

Esetünkben viszont nem csak a parkerdőt fogalmi meghatározását kell feldolgoznunk, hanem az erdő többi közjóléti funkcióját is meg kell vizsgálnunk, ha teljeskörűen ki akarjuk aknázni a lehetőségeket. Az Alapítványnak a városi erdők, parkok és a városszéli erdős területek fejlesztését is meg kell céloznia, mivel azok a legkönnyeben elérhető és legkihasználtabb területek. Továbbá pályázni és pályáztatni kell a területek fejlesztése érdekében.

Két további gondolatot is számításba lehet venni, amelyek nem mások, mint az Alapítvány „inkubátor funkciójának” kihasználása és a pilisi települések bevonása a projektekbe.

Az „inkubátor” jelleget a vállalkozások segítésére lehetne felhasználni és ezáltal segíteni őket, majd ebből keresletet és bevételt produkálni, ami által az Alapítvány vagyona növekedni tudna, de legalább az önfenntartása nem lenne kétséges.

A pilisi települések bevonása pedig a már fentebb említett elképzelés alapján lenne megvalósítható. Minden településnek megvan a sajátos gasztronómiája, a maga jellegzetessége, továbbá mindenhol található szálláslehetőség. Ezen tulajdonságok megszervezése, koordinálása, fejlesztése és kifejlesztése egy olyan kaput nyithat ki, amely az évi 25- 30 millió látogató létszámát akár meg is növelheti és az anyagi bázist is növelhetné és biztosíthatná is.

Az anyagi bázis biztosítása egy létfontosságú kérdés, mivel ezen múlik, hogy mit és hogyan tud nyújtani az Alapítvány. Ennek megteremtésének egyik módja az előbb említett két lehetőség is. Ezen felül kialakítható több formája is a bevételszerzésnek.

A turistaházak, vadászházak és sátor-, illetve táborhelyek kialakításával, fejlesztésével és megfelelő rendszerben történő koordinálásával már lenne is egy olyan alap, amely egy egész éven át tartó időszakot felölelő bevételforrást eredményezne.

Ezt az ideát tovább gondolva az említett helyeken rendezvényeket, szimpóziumokat lehetne rendezni és tartani, amelyek szintén egy biztosabb bevételforrást eredményezhetnek.

Továbbá az emberek mindennapjait már-már tudatalatti szinten átszövő reklámiparra is lehet támaszkodni, mivel a már említett helyeken kialakíthatóak olyan felületek, ahol különböző vállalatok megjeleníttethetik a termékeiket. Itt olyan cégeket is be lehet, sőt be kellene vonni, amelyek közeli viszonyban állnak az erdőkkel, a természettel, de akár a mindennapi életünk során felhasználásra kerülnek (például: Stihl, Viking, Mountex, Decathlon, gyógyszergyártók, stb.).

Kialakítható továbbá egy olyan formája is az anyagi bázis biztosításának, amely további lehetőségeket nyithat meg az Alapítvány előtt. Teljesítménytúrák, zarándokutak, erdei futóversenyek és erdei kerékpárversenyek szervezése, koordinálása és lebonyolítása.

Magyarországon is több teljesítménytúra található, tehát kialakított példa már létezik, már a Parkerdő területén is található több ilyen kezdeményezés (például: Szénás-kör, Bükkös-kör). A koncepciót tehát már nem kellene kitalálni csak kialakítani azt és megszervezni, modernizálni.

A versenyek szervezése pedig szintén egy egész éven át tervezhető bevételi lehetőség. A terepfutás és az erdei (hegyi) kerékpározás népszerű és egyre népszerűbbé válik. Az ilyen jellegű események szervezése egy olyan platformot biztosítana, ahol rengeteg ember gyűlne össze és így az Alapítvány tevékenységeinek híre úgy tudna terjedni, mint a népmesék, mivel mindenhol szájról szájra járna, hogy ilyen rendezvények, ilyen lehetőségek vannak, léteznek.

Ezeknek a sportszolgáltatásoknak a kialakításához, összefogásához és rendszerezéséhez a modern technológiát is segítségül lehet hívni akár egy telefonos applikáció, akár egy honlap létrehozásával és működtetésével. Nem mellesleg ez is egy újabb felület lenne, ahol reklámok tudnának megjelenni.

Az előbb felsorolt és részletezett lehetőségek összefoglalásaként pedig létre lehetne hozni egy egyedülálló produktumot. Az úgynevezett Pilis Kártyát vagy, hogy a mai divathullámokkal együtt sodródjunk a „Pilis Card”-ot.

Ennek a „terméknek” a célja az lenne, hogy, aki ezt megvásárolja, birtokolja az kedvezményeket kapna érte, nem csak a sporteseményeken (túrák, teljesítménytúrák, futó-, illetve kerékpárversenyek) hanem a pilisi településeken található vendéglátó, szállás illetve turisztikai helyeken is. Továbbá ezzel kapcsolatban kialakítható egy biztosítás is, ami azt takarná, hogy aki ezt a kártyát birtokolja és valamilyen baleset történik vele a Parkerdő területén, annak az extrém biztosítást nyújtó pénzintézet egy bizonyos összeget fizetne biztosítási eseményenként. Ez egyelőre kigondolást, kialakítást és egy pénzintézetet is igényel, de a jövőre is gondolni kell, mert, ha a „kezdd kicsiben, gondolj nagyra” elvet követjük, akkor a jelenben először el kell indulni, de a gondolatok tárháza áll előttünk, amit természetesen kedvünkre felhasználhatunk.

Végül pedig, ami mellett nem szabad elmenni és figyelembe kell venni az az, hogy együttműködéseket kell kialakítani mind hazai, mind külföldi szervezetekkel, alapítványokkal. Magyarországon az erdőgazdaságokkal, ahová a nálunk már megvalósított elképzeléseket implementálni lehet, továbbá vadasparkokkal, egyesületekkel, mint például az Országos Erdészeti Egyesület és nem utolsó sorban köz-és felsőoktatási intézményekkel is. Természetesen a Parkerdő területein lévő önkormányzatok és sportszervezetek is megszólíthatók.

Az Alapítványnak pedig meg kell szólalnia az összes lehetséges fórumon a közösségi médiától az írott és az elektronikus sajtóig!

Jó munkát kívánok ehhez és természetesen a lehetőségeimhez képest szívesen vállalok feladatokat is!